Szaldó és bruttó elszámolás

Az éves szaldó elszámolási rendszerben a fogyasztónak az egész évben a napelemes rendszerrel megtermelt és az egész évben felhasznált elektromos energia különbözetét kell csak rendeznie az áramszolgáltatóval. Abban az esetben tehát, ha többet használunk, mint amennyit  termelünk, akkor csak a különbözetet kell kifizetnünk az áramszolgáltató felé, ha pedig többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk egy év alatt, akkor a többletmennyiséget gyakorlatilag eladjuk, azaz többletbevételünk keletkezik.

Az éves elszámolásban az a fogyasztó nagy előnye, hogy az éves ingadozásokkal nem kell számolnia:
–  a nyári hónapokban többet süt a nap, így több a megtermelt energia is, de nem kell fűteni, így kisebb az energia-felhasználás
– emiatt a megtermelt energia mennyisége nagyobb, mint amennyit fel tudunk használni
– a téli hónapokban kevesebbet süt a nap, de a hideg miatt nagyobb az energiaigény, így a napelemes rendszerrel nem feltétlenül tudunk annyi energiát termelni, amennyire szükségünk lenne
– emiatt szükségünk lehet a hálózatból vett energiára is a napelemmel megtermelt energiamennyiség kiegészítésére

Az éves szaldó elszámolás alkalmazásával mindezzel nem kell foglalkozni, mert csak az összesített éves energiamennyiségek adják az elszámolás alapját, leegyszerűsítve: a nyáron megtermelt többletenergiát bármikor, akár télen is felhasználhatjuk.

Az éves szaldó elszámolás tehát a 10 éves lejáratokat megtartva, fokozatosan, az európai uniós szabályozásnak megfelelően kerül kivezetésre. Az EU előírása szerint ugyanis éves szaldóelszámolásra vonatkozó új jog már nem adható ki 2024. január elsejétől, és ilyen típusú elszámolásban legfeljebb tíz éven át maradhatnak a fogyasztók.

2024-es változások 

Mivel jelenleg már nem lehet igényelni a szaldó elszámolást – ez a határidő 2023.szeptember 7-én lejárt -, az új belépők bruttó elszámolásba kerülnek, ahol a megtermelt áram átvételi árát a lakossági felhasználók kedvezményes A1 árszabásához köti a szabályozás – mindez nettó 5 Ft körüli átvételi árat jelent.

Azok a háztartások tehát, akik 2023 szeptember 7-ig nem igényelték a szaldó elszámolást, bruttó elszámolásba kerülnek, ahol már sem éves, sem havi szinten nem lehet „kiegyenlíteni” a fogyasztást és a termelést, csak az aktuálisan megtermelt és felhasznált mennyiségekkel lehet számolni. Többletigény esetén a fogyasztó piaci áron vehet áramot a szolgáltatótól, a fogyasztó által fel nem használt áramot pedig a szolgáltató veszi át egy meghatározott – értsd: nyomott – áron.

A bruttó elszámolás jelentős többletköltséget jelent mind a havi, mind az éves elszámoláshoz képest, hiszen ez esetben nem lehet „tárolni” a megtermelt áramot, az éves elszámolással szemben a téli hónapok többletigényét már nem lehet fedezni a nyáron megtermelt többlettel, a havi elszámolással szemben pedig a napsütéses időszakokban megtermelt áramot sem tudjuk elhasználni az esős, hidegebb napokon.

A jó hír, hogy rendszerhasználati díjat nem kell fizetni a betáplált árammennyiség után, a rossz hír viszont az, hogy az 5 Ft-os átvételi ár igencsak messze van az egyetemes áramszolgáltató által kínált eladási ártól, ugyanis még a rezsicsökkentett díj is 36 Ft/kwh. Ez tehát abba az irányba tereli a fogyasztókat, hogy minél több „saját” áramot használjanak el, de a nyári hónapokban biztosan lesznek olyan időszakok, amikor az akku megtelik és a háztartás kénytelen lesz eladni a többletmennyiséget.

Egy biztató kiskaput azért hagyott a kormányrendelet: a Magyar Közlönyben már megjelent egyik új jogszabály szerint 2024. január 1-jétől a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt villamos energiát bármely piaci szereplőnek eladhatja – azaz létrejöhet a piaci verseny a lakossági árampiacon is, így pedig jelentősen csökkenhet a mesterségesen alacsonyan tartott vételi (5 Ft) és az eladási (jelenleg min. 36 Ft) árak közötti különbség.